A mai szakkört a Fenntarthatósági Témahét programjai közé illesztettük, és minden érdeklődőt szeretettel vártunk a Galgamenti megfigyelésekre. Közel ötvenen indultunk el a rétre. A túra során fotóztuk a réti és patak menti növényvilágot, miközben a madarak csicsergését hallgattuk. Kakukkot és fácánt is hallottunk. Lencsevégre kaptuk többek között a piros árvacsalánt, a vérehulló fecskefüvet, a kutyatejet, a sást, az útszéli zsázsát, a mocsári nőszirmot, a kecskefűzt, a mácsonyát és a papsajtmályvát.
A legnagyobb érdekességet azonban két hódvár jelentette. Mindkét helyen a patakot az állatok felduzzasztották, és fákból építettek maguknak várat. Megfigyeltük a vár körüli fákon látható rágásnyomokat, helyenként még a fogak lenyomatai is jól kivehetők voltak.
Az eurázsiai hód nagy testű rágcsáló, akár 20–30 kg is lehet. Testét sűrű, vízálló bunda borítja. Lapos, pikkelyes farka van, amit úszáskor kormányként használ. Főként folyók, tavak és csatornák partján él. Nagyon ügyesen úszik, a víz alatt akár 10–15 percig is kibírja. Növényevő: főleg fák kérgét, hajtásokat és vízinövényeket eszik. Erős fogaival fákat rág ki, és gátakat épít. A gátak segítenek neki biztonságos élőhelyet kialakítani. Éjszaka aktív állat. Magyarországon régen kipusztult, de visszatelepítették, és ma már újra több helyen megtalálható, a Galga-patak mentén is megtelepedett. A hódok szívesen élnek olyan helyeken, mint a Galga, mert van víz és sok fa. A kidöntött fákból és ágakból hódvárat építenek, ahol biztonságban élnek. A hódvár bejárata általában a víz alatt van, így védve vannak a ragadozóktól. A gátépítéssel megemelik a vízszintet, ami segít nekik könnyebben közlekedni és táplálékot gyűjteni. Egy területen gyakran több hód is együtt él, családban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése